A Ligetben

Ez persze csak egy része a mai nap történéseinek. A Városligetben jártunk Vikivel. A Mezőgazdasági Múzeum sok-sok programot kínált, játékkiállítás is volt, ki is próbálhatták a gyerekek azokat. Kint is csupa gyerekbarát esemény részesei lehettek a kicsik és velük a nagyok is.Mi már délelőtt kimentünk. Átsétálva a kis hídon megcsodáltuk a kacsákat, aztán indult a parti... Vikinek. Kellemes időben játszott, csúszott, futott, festett, épített, labdázott, színezett ... és amit csak lehetett. A Star Wars szereplőivel nem akart fotózkodni, pedig ott volt  Nehezen Lélegző Fekete Főnök is...

Szóval még ma sem kötöttem...

Ma eszembe jutott: vidéken élve a Hősök tere egy pesti nevezetesség, ahova kirándulások alkalmával jutottunk el. Most meg csak felülünk egy buszra, és 20 perc múlva már ott is vagyunk. Így van ez sok más helyszínnel is. Ezt szeretem.

Végre!

Tudom, ez csak nekem fontos, de nekem nagyon: az utolsó érettségi dolgozatra is rákerültek a pontszámok, az aláírások, szóval: VÉGEZTEM velük!!!!!
A betűk és a felkiáltójelek nem tudják visszaadni az érzést, amivel ez jár: megkönnyebbülés, egy óriási kő lezuhanása a szívemről, ami komolyan érezhetően összeszorult a héten.

Persze még mindig tart a suli, van még sok dolgozat, de azért az más. Persze nem lesz nagy felszabadultság még egy ideig, de az biztos, hogy fogok végre kötni!!! Darabban van a szép bordó SBS, de ahhoz se nyúltam kb. két hete, kötni meg nem is tudom, mikor kötöttem. nem is tudom, mit kezdjek el, de majd kitalálom.

Egyelőre "csak" örülök.

Viki a cicával

 

Ma Viki a Pólusban volt Apával, hogy én addig is nyugalomban tudjam javítani az érettségiket. A Minimaxnak volt rendezvénye, ahol gyerekbarát programok várták a kicsiket. Le is lehetett fotózkodni a csatorna kabala állatkáival. Viki csak a cicával akart. (A kép telefonnal készült.)

Én pedig estére készre javítottam az egyik osztály dolgozatait. A szaktanári értékelést már nem bírom megírni, mert hirtelen nem sikerül épkézláb mondatokat alkotnom...

Van még egy osztálynyi szövegalkotás, de kétlem, hogy péntekig elkészülök a javítással. (Pedig akkor odalesz a jó kis pünkösdi hétvégém is, persze nem először.) Amikor a suliból hazajövök, alig vagyok az agyamnál. Mostanában nem is nagyon hagyok megjegyzést szinte egyik blogban sem, mert valószínűleg nem tudnám visszafogni magam, esetleg nem tudnék kellőképpen árnyaltan fogalmazni (talán nem is akarnék), a végén még megbántanék valakit akaratlanul is.

Gondolom, a sorstársaimon kívül mennyire érdekel ez bárkit is, de ez az én naplóm, leírom. Legfeljebb nem olvassa senki.

De aki eljutott idáig, annak néhány érdekes ötlet, amiket most olvastam:

Arany János Tetemre hívás c. balladája kapcsán például megtudtam, hogy Kund Abigélt a végén üldözi Bárczi Benő apja, ráadásul énekelnie kell; az apa király volt; Kund Abigél leszúrta a 25 év körüli fiatalembert; a ballada vége vidám;

Karinthy két felelős karcolatának műfaja elbeszélő költemény; a jó tanuló lány, aki kikezdett a tanárral; a tanár szemezett vele; a jó tanulót Polgár Ernőnek hívták; két tanár van;

etc.

 

Az nem jó,...

... ha 10 óra alvás után felkelve, az érettségi dolgozatok mellé ülve remeg az ember.

Nem tudom, mi lesz a vége... és azt se, hogy mikor....

Mindenesetre most megfőzöm az ebédet.

Az úgy van, ...

... hogy most ezerrel kéne az érettségiket javítanom, de ezerrel nem lehet...

Azért reggel el kell utazni a világ másik végére, ott dolgozni, aztán hazautazni. Aztán itt van még a család is. Igazából Viki az, aki nem nagyon szereti, ha csak úgy javítok. Közben feltétlenül kell "zöldeket" mondani, kitalálóst játszani, eltapsolni, amit a másik előtapsol.

Meg aztán valahogy nekem is mindenhez van kedvem. Minden máshoz.

Szóval: ha mostanában hozzászólok itt-ott, valószínűleg ott lesz, hogy: "majd a tanév és az érettségi után". Utóbbi nekem június 28. Aztán laza levezetés a suliban július 3-ig, a záróig.... Hát igen, így van az a 3 hónapos nagy szabadság a tanárnak.

Igyekszem visszafogni magam, de talán egy-két gyöngyszemet majd megosztok veletek a dolgozatok mondataiból.

Néhányan az Arany-ballada elemzését választották. Sajnos közülük páran úgy gondolják, hogy Bárczi Benő apja a király (Lehet, hogy tudnak valamit?? Csak az anya biztos...). Kund Abigél meg egyszerűen leszúrta Benőt, a "25 év körüli fiatalembert". Ilyenkor gondolom, hogy nekik kár volt odanyomtatni a szöveget a feladatlapra.

Aztán ott van Karinthy... A sok bátor a két karcolat összehasonlítását választotta. Amikor megláttam, hogy 35-en ezt írták, arra gondoltam, hogy biztosan tanulták tavaly, ismerős, esetleg emlékeznek. Most már nem vagyok olyan biztos ebben. És most erről ennyi talán elég is.

Viki és vattacukor

(Május 1., Városliget)