Kettecskén...

maradtunk a nagylánnyal. Bálint is elhúzott ma Pestre a többiekhez.

Olvastam a napokban. Két könyvet is, de egyik sem hagyott túl mély nyomot bennem. Igazából nem is azért olvastam. De ahogy a betűhiány kezdett előjönni, kellett valami gyors olvasmány. Nora Robertstől és Sheila O'Flanagantől került a kezembe egy-egy könyv (A lezáratlan ügy és a Szerelemben nincs barátság). Könnyed mindkettő. Az a jó, ha az ember lánya már ennyi idős és átesett már ezen-azon az életében, hogy másképp olvassa ezeket a bestsellereket. Kicsit felülről szemléli az egészet, és mást vesz észre bennük. Nem a langyos történet köti le (úgyis tudja, mi lesz a vége...).
Mindkét írótól olvastam már (nem is egyszer), de Nora Roberts könyvei ennél fordulatosabbak, igényesebbek szoktak lenni. A másik írónő könyvei pedig humorosabbak voltak, legalábbis azok, amiket én olvastam.
Lassan jó lenne valami igényesebb, csak éppen most kötik le a vegyértékeimet majd egyre jobban a munkás hétköznapok.
Közben ezerrel agyalok, hogy miként is lehetne megoldani a Nönééknél szerveződő találkozón való részvételt.

Közben jobban oda kell figyelnem arra is, hogy mit eszem. Tegnap Timi (www.eletmodsziget.hu) kitesztelte, melyek azok az élelmiszerek, amelyek nem tesznek jót nekem. Csak néhány példa, a teljesség igénye nélkül: fehér liszt, fehér cukor, házi tej, joghurt, sertés, pulyka, tengeri hal,gomba, vöröshagyma, napraforgó (mag és olaj), zöldbab és még egy seregnyi.
Ez nem allergia, lehet enni ezeket, de jobb, ha minél kevesebbet. Úgyhogy tegnap óta kevesebb fehér és több egyéb lisztet tartalmazó pékáru sül itthon. Még jó, hogy itthon készülnek, így legalább semmi E és miegymás nem kerül bele. Tegnap és ma is finomat sütöttem. Szerencsére nálunk megeszik ezeket is, főleg a két kisebb. Majd hétvégente sütök olyat, amiben több a fehér liszt.

Most megyek, nagy a csend a másik szobában...