Rikkerék egyágú fonalát használtam három színben.
A suli mellett nagy szükségem van erre a kikapcsolódásra. El se tudom mondani, milyen kiábrándító néha (inkább sokszor) a helyzet. Olyan gyerekek is járnak az iskolába (sokan), akiket semmi, de semmi nem érdekel. Nem kell, hogy minden érdekelje őket, de az, hogy semmi?! Persze annyi kötelességérzetük nincs, hogy akkor is tanuljanak, ha nem nagy a kedvük hozzá. Csak szerényen és halkan kérdezem: akkor nekünk, tanároknak mitől legyen kedvünk közéjük menni? De nekünk menni kell, készülni kell, akarni kell. Emlékszem, milyen jó volt, amikor azért mentem örömmel dolgozni, mert tudtam, hogy jó lesz a gyerekekkel. Jöttek velem, akkor még sokan. Tudom, akkor se mindenki szerette a tanulást, egyik-másik tantárgyat vagy akár engem, de hagyták magukat tanítani. És sokszor aztán ennél jóval több sült ki a közös "időtöltésből".
Sírhatnékom van gyakran emiatt az áldatlan állapot miatt.
Muszáj a szülőkre is kitérnem, ha megköveznek érte, akkor is. A héten szülői volt nálunk. Volt olyan osztály, ahol a nagyjából 25 gyerek közül 4- nek jött el a szülője. Négy!!! Hát nem kíváncsiak semmire?? Legalább az alapvető információkat meghallgathatnák. Nem kell külön senkivel se beszélni. De én azt gondolom, hogy ennyire nem érdekli őket még a saját gyerekük sorsa se. Sok gyereken ez észre is vehető. Mért nem beszélnek otthon velük?? Akkor minek nekik gyerek?
És halkan, nagyon halkan: ezekből a szerencsétlen kamaszokból milyen szülő lesz??
Kiábrándult vagyok nagyon. Valahol irtózatosan sajnálom ezeket a gyerekeket.
Úgy érzem, nem tehetünk semmit.
Ezek miatt a gondolatok miatt is kell nekem a kötés, a horgolás, a blogok olvasgatása. Akkor is, ha sokkal, de sokkal kevesebb az időm.
Olvasni is kell, bár mostanában D. Macomber könyveit olvastam megint. Volt köztük nagyon jó, de kevésbé jó, amolyan összecsapott is. de erről most nem írok. Megyünk ki Vikivel bicózni. Várjuk Apát, mert csak ma jön haza... hamarosan.
6 megjegyzés:
Szép, nagy, csíkos, meleg!
Középiskolás szülőiről még nincs tapasztalatom, meglepett az érdektelenség. Ezt nem lehet a "munkahely, dolgozni kell" számlájára írni.
A takaró szép lett nagyon, gratulálok hozzá!
Mi még csak ovisak vagyunk, a fele szülő jár kb. szülőire. Engem is elgondolkodtat, ha már most sincs ott, akkor később mi lesz?
Klassz lett a "kis" csíkos takaró!
Elszomrorító a helyzet az biztos. Itt sokszor leírnak egy-egy suli (már régen is ez volt), és azt mondják oda megy majd aki lusta tanulni mert ott ugy sem lesz belőle semmi. Ezt én nagyon utálom, én is egy ilyen suliban végeztem, de nem azért mentem oda mert lusta voltam tanulni, hanem mert olyan szakmát tanítottak ami érdekelet. És határozottan állítom, hogy szuper tanáraim voltak, de ha valaki oda sem figyel kicist sem akkor persze a tanár is csak annak magyaráz akinek látja, hogy van értelme, kinek van kedve a falaknak beszélni és látni, hogy teljesen felesleges amit csinál.
A takaró nagyon aranyos lett!
A sulis helyzet elszomorító. Ha belegondolok, hogy nekem is nemsokára újra kezdődik a munka ... inkább nem is gondolok bele. És igen, kell(ene) a feltöltődés, hogy legyen erő a másnaphoz is.
Csak hogy néha védjem is a szülőket, épp múltkor panaszkodott a szomszédasszonyom, hogy nekik pl. az oviban olyan lehetetlen időpontban volt a szülői, hogy sose ért oda a munkahelye miatt. Nekem ez nagy szívfájdalmam, mint ahogy az is, hogy 6-kor nyit az ovi. Mióta a világ-világ tudjuk, hogy a műszak is 6-kor kezdődik a gyárban. Hová tegyék ezek a szülők a gyerekeiket? Hogy oldják meg? Stb., stb ...
De jó, hogy elkészült, egy rakosgatni valóval kevesebb:o) Klassz lett!
Szülői: én, mint két felnőtt csajszi anyukája teljes mértékben osztom a tapasztalatodat. A fősuli miatt 1-1 alkalommal nem voltam a Lányaimnál, DE pótoltam fogadóórán ill. telefonon. Sajnos pont azok a szülők nem járnak, akiknek a gyerkőcével "nyűgök" vannak, lógnak, nem tanulnak, a viselkedésükről nem is beszélve. Én igazán szerencsés szülőnek mondhatom magamat, hisz a Lányaim rendes, jól nevelt, intelligens csajok. Konkrétan nem érzem, hogy tettem ezért bármit is, csupán normális légkörben, sok odafigyeléssel nevelgettem/tük Őket. Úgy látszik, ennyi elég is lenne.
Csak elkészült a Viki takaró. Pont időben mivel mostanában elég hűvösek az esték ez legalább melegen tartja a kis csajt.
Szülői: be kell valljam én sem voltam maradéktalanul miden egyes szülőin ott a három nagy gyermekemnél. Még kicsik voltak igen, de már a középiskolait hanyagoltam.
Megjegyzés küldése