Ma viszont az esős itthonlét közben sikerült végigolvasnom egy újabb könyvet.
Nagyon szeretem a szerző könyveit. A történetek kanyarítása közben kerek élettörténetek tárulnak fel előttünk. Sokszor nem is a történet a lényeg. Nekem a történet a keret a sorsok bemutatásához. És ott van Írország... Írország, ahol nem jártam, de érzem a zöld illatát...
Ez a könyv azért is kedves nagyon nekem, mert a korábban olvasott Dublini vacsorák című regény néhány szereplője újra felbukkan. Néhányuk itt mellékszereplő, az ő történetüket, sorsukat abból az írásból ismerhetjük. Van azonban olyan is a szereplők között, akit ott már láthattunk, de élete történetét ebben a könyvben tárja elénk a szerző.
Nem másolom ide a fülszöveget, nem írom le hosszan a "sztorit".
Ahogy az iskolában is szoktunk játszani: maximum 5 mondatot írok.
Egy dublini iskolában esti olasz nyelvtanfolyamot szerveznek. A tanfolyamra különböző korú, sorsú, foglalkozású férfiak és nők jelentkeznek, akik igen eltérő okokból kezdenek el olaszul tanulni. Miközben feltárul előttünk életük, ők egyre jobban beszélik a nyelvet egy különleges, Olaszországból hazatérő asszonynak köszönhetően. A csoport végül Olaszországba utazik, ahol néhányuk élete fordulóponthoz érkezik.
De ez csak a történet röviden! Nekem nem ez a lényeg, hanem a sorsok, amelyekkel lehet azonosulni, amelyek olvastán néha el is lehet érzékenyülni, amelyek kapcsán eszünkbe juthat, hogy talán nem ezt kellene tennie a szereplőnek.
Ha a kezetekbe kerül a könyv, olvassátok el!Ez a könyv azért is kedves nagyon nekem, mert a korábban olvasott Dublini vacsorák című regény néhány szereplője újra felbukkan. Néhányuk itt mellékszereplő, az ő történetüket, sorsukat abból az írásból ismerhetjük. Van azonban olyan is a szereplők között, akit ott már láthattunk, de élete történetét ebben a könyvben tárja elénk a szerző.
Nem másolom ide a fülszöveget, nem írom le hosszan a "sztorit".
Ahogy az iskolában is szoktunk játszani: maximum 5 mondatot írok.
Egy dublini iskolában esti olasz nyelvtanfolyamot szerveznek. A tanfolyamra különböző korú, sorsú, foglalkozású férfiak és nők jelentkeznek, akik igen eltérő okokból kezdenek el olaszul tanulni. Miközben feltárul előttünk életük, ők egyre jobban beszélik a nyelvet egy különleges, Olaszországból hazatérő asszonynak köszönhetően. A csoport végül Olaszországba utazik, ahol néhányuk élete fordulóponthoz érkezik.
De ez csak a történet röviden! Nekem nem ez a lényeg, hanem a sorsok, amelyekkel lehet azonosulni, amelyek olvastán néha el is lehet érzékenyülni, amelyek kapcsán eszünkbe juthat, hogy talán nem ezt kellene tennie a szereplőnek.
3 megjegyzés:
Nekem is megvan pár könyve, de még nem vágtam bele. Viszont a zöld illata csábítóan hangzik, úgyhogy le kell vegyem a polcról. Nemrég fejeztem eb Jane Eyre-t, remélem, nem túl cikis ennyi idős korban, de nagyon tetszett, sőt, inkább lebilincselt, és maga alá gyűrt, jó értelemben.Alig bírtam letenni.
Én ma is szeretem a három B.-nővér regényeit. Miért lenne ciki?
kölcsönadnád?
Megjegyzés küldése