Tudjátok, hogy különleges helyet foglal el az életemben. Azt hiszem, én is az övében...
Okos, ez egyértelmű. Nagyon sok mesét tud, el is tudja őket mondani.
Tegnap a délutáni borongós sötétségben beleborultam kicsit az ágyunkba. Természetesen Viki odabújt. Azt mondta, mesél nekem. És mesélt. Ebben semmi poén nincs. A kakas és a pipe volt a soron. (Klasszikus, mindegyik gyerekemnek volt kakas és a pipés korszaka.). Igazából ez se poén. Ami érdekes volt, az a befejezés.
Az eredetiben a sok kérés teljesítése miatt a kakas későn ér a pipéhez, az már elpusztul. De nálunk, illetve Vikinél hollywoodi befejezés (happy end) van: A kakas éppen időben érkezett, így a pipe megmenekült. :))
Szerintem tudja, hogy nem bírom a tragédiát..
(Az este olyan pocsokul voltam, hogy nem mertem lefeküdni. Kínomban kötöttem, így kész lett egy kis mellényke a csajnak. Egyszer majd megmutatom.)
5 megjegyzés:
az előző posztra is itt válaszolok: na erre jó a blogolás - a fészbuk ehhez túl személytelen. meg aztán egy "like" olyan gépies, olyan semmitmondó. itt ha ír valaki, biztosan azért teszi, mert van mondanivalója. az anya-lánya kapcsolat mindig is különleges :) én is mindig lányra vágytam.
jó lenne egyszer találkozni a barkában, veled és vikivel is :)
Terveim szerint mi a novemberi talin is ott leszünk!
Igen, egyetértek Mrs. Yarnarttal ami a FB-t illeti. A blog az más, ott az ember főnök :)
Kis aranyos Viki, ez gondolom sokat segített. Remélem, minden rendben és nincs semmi baj! Mert aludni azért kell!
Nyugodtan lehetsz elfogult Vikivel :-) Én már csak tudom, hiszen találkoztam Vele a Barkában :-D Látszik, hogy nagyon sok szeretetet kap tőletek, és már majdnem iskolás nagylány (simán kinézte belőle, h 1.o-os), szóval egy hollywood-i befejezés meg sem kottyan neki :-) Nov. 10 munkanap, én biztosan nem megyek a talira :-(
Zsuzsa!
Sajnálom!
Megjegyzés küldése