Kötök egy mellényt Vikinek. A háta készen van, de rájöttem, hogy kicsit még kéne kötni hozzá, mert a karöltő nem az igazi, rövid. Az eleje nyakkivágásnál tartok, de elszámoltam (többször), leszedtem, nem tudom jól újra felszedni, elegem van. Lehajítom.
Viki figyel, közben épp színez. Kis idő múlva ezt mondja: " Néha nehéz az anyukáknak ilyen mellényt kötni..."
Viki figyel, közben épp színez. Kis idő múlva ezt mondja: " Néha nehéz az anyukáknak ilyen mellényt kötni..."
4 megjegyzés:
Aranyos:)
Jó olvasni apró örömeidről a bejegyzéseidet.....ezek most már mindennaposak lesznek.
Édes CSillag, olyan aranyos! Most én is alkotói válságban vagyok már jópár hete. :( Lebontottam egy hónaljig kötött pulcsit, mert nem tetszett.
Mennyire édes :-)
<3
Megjegyzés küldése