Készen van egy Saroyan, az éjjeli "őrködés" közben fejeztem be tegnap.
Szegény Kicsikém nagyon megszenvedi ezt a betegséget. csupa-csupa pötty, amiket alig enged bekenni. Bár épp az imént néhányt engedett kezelni. Még mindig jöttek ki rajta hólyagok, mindenét ellepték. A fiúk egyáltalán nem szenvedtek vele annak idején. Rossz az, hogy tehetetlen vagyok, nem tudok segíteni rajta, csak sír- sír, jajgat. Szerencsére nem egyfolytában,hanem időnként tör rá, gondolom, akkor éppen jobban fáj neki. Ráadásul még mindig köhög.
Az idénre lemondunk az óvodáról a gyerekorvos tanácsára. Így persze én se megyek már dolgozni. Két hetet kihagyok, ami azt jelenti, hogy az óráimnak annyi. Eddig még ebben a tanévben egyetlen órámat se helyettesítették. Azért kíváncsi vagyok, hogyan jutok majd az anyag végére...
Szóval itthon vagyunk, de semmi készülődés a karácsonyra, csak éjszakai nem alvás és nappali szenvedés. Ilyenkor nem baj, hogy nincs az a nagy családi karácsony meg ajándékozás, mert nehezen tudnám most megoldani. A gyerekek ajándéka nem nagy kaland, az hamar intézhető. A fiúkét Apa meg is veszi Pesten. Mi ketten meg adjunk egymásnak időt, ami együtt tölthetünk. Abból úgyis kevés van nagyon.
Most például jó lenne, ha ma hazajönne, de náluk van holnap is tanítás...
Viszont holnap végre "csajos klub"!
A bejegyzés úgy másfél óráig készült, 5-6 részletben... De csak elkészült!
Szegény Kicsikém nagyon megszenvedi ezt a betegséget. csupa-csupa pötty, amiket alig enged bekenni. Bár épp az imént néhányt engedett kezelni. Még mindig jöttek ki rajta hólyagok, mindenét ellepték. A fiúk egyáltalán nem szenvedtek vele annak idején. Rossz az, hogy tehetetlen vagyok, nem tudok segíteni rajta, csak sír- sír, jajgat. Szerencsére nem egyfolytában,hanem időnként tör rá, gondolom, akkor éppen jobban fáj neki. Ráadásul még mindig köhög.
Az idénre lemondunk az óvodáról a gyerekorvos tanácsára. Így persze én se megyek már dolgozni. Két hetet kihagyok, ami azt jelenti, hogy az óráimnak annyi. Eddig még ebben a tanévben egyetlen órámat se helyettesítették. Azért kíváncsi vagyok, hogyan jutok majd az anyag végére...
Szóval itthon vagyunk, de semmi készülődés a karácsonyra, csak éjszakai nem alvás és nappali szenvedés. Ilyenkor nem baj, hogy nincs az a nagy családi karácsony meg ajándékozás, mert nehezen tudnám most megoldani. A gyerekek ajándéka nem nagy kaland, az hamar intézhető. A fiúkét Apa meg is veszi Pesten. Mi ketten meg adjunk egymásnak időt, ami együtt tölthetünk. Abból úgyis kevés van nagyon.
Most például jó lenne, ha ma hazajönne, de náluk van holnap is tanítás...
Viszont holnap végre "csajos klub"!
A bejegyzés úgy másfél óráig készült, 5-6 részletben... De csak elkészült!
9 megjegyzés:
Ó, Ti szegények! Nagyon sajnálom a kis Drágát, kegyetlen betegség ez a himlő.
Kívánom, hogy mihamarabb essetek túl rajta, és az ünnepek is úgy teljenek, ahogyan szeretnétek: együtt békében, egészségben!
Ó szegényke, nagyon sajnálom és jobbulást kivánok neki.
Jobbulást a kicsi lánynak! ♥
Jobbulást a lánykádnak, nagyon sajnálom.
Annyira együttérzek Veled, Veletek. Szegény Viki, nagyon sajnálom. Én mindig olyan riadt vagyok, ha bármelyikőjük beteg. És a végére olyan kialvatlan és fáradt, hogy csak hálni jár belém is a lélek. Gondolj tényleg a holnapra, biztos nagyon jó lesz, mert megérdemled!!! sok puszi a remélhetőleg holnapi viszontlátásig!!!
Köszönöm, nagyon kedvesek vagytok.
Csatlakozom az előttem szólókhoz, én is kívánok sok egészséget nektek!
Ez az én baktuszom. :-))
Köszönöm szépen! A gyerekeim már össze is vesztek (egy párszor), kié legyen. :-)
Áldott, békés Karcsonyt!
Mágika!
:))
Nektek is boldog karácsonyt!
Megjegyzés küldése