2010. december 31., péntek

Boldog új évet!



Nagyon várom, hogy ez az év véget érjen... Sok tervvel és reménnyel kezdtük, de egészen más lett, mint szerettük volna.

Minden kedves olvasómnak, ismerősömnek, barátomnak fantasztikus évet kívánok! Váljanak valóra az álmaitok, legyetek egészségesek és boldogok, csináljátok azt, amit szeretnétek!

Jövőre is várlak Benneteket!


2010. december 29., szerda

Könyvekről...

... régen írtam. Pedig olvastam többet is mostanában.
Elolvastam az Eat, pray, love (Ízek, imák, szerelmek) c. könyvet. Nyugodt hangulatú, érdekes könyv. Akkor, amikor olvastam, éppen erre volt szükségem esténként. Persze lassan haladtam vele, de ezt nem is lehetett (nekem) másként olvasni.

Újraolvastam D. Macomber Orgona utca sorozatának utolsó két kötetét is (Susannah kertje, Búcsú az Orgona utcától). Most is jó volt olvasni. Szeretem ezt a sorozatot. Valami furcsa vonzódás van bennem a fonalak, a kötés iránt. Érdekes, mert régen is szerettem kötni, de amióta újra rátaláltam néhány éve, ez komolyabb vonzódás lett.

Ezért is szeretek minden olyan könyvet, amiben kötnek a szereplők (vagy legalább egyikük), esetleg fonalbolt is előfordul helyszínként. Ebbe a sorba illik a mostanában olvasott könyvek közül kettő is. A dívák nem kötnek címűben igenis köt a díva. Legutóbb a Családi viszonyok című regényben volt kötés és fonalbolt...

Remélem, hamarosan találok még hasonló könyveket.

Végül néhány kötős idézet:

A kötők világában titok lengi körül a csipkeminták kötésmódját. Sokkal bonyolultabbnak tartják, mint amilyen az valójában. Ha tudsz sima és fordított szemeket kötni, ha össze tudsz kötni két szemet, és úgy tudod helyezni a fonalat a tű fölé, hogy új szemeket alkoss, képes vagy csipkemintát kötni.” (Myrna A. I. Stahman)

„Mikor a fonalhoz érzelmi szálakat is kötünk, munkánk akkor ölt eredeti, személyre szabott alakot. Az ilyen alkotó folyamat nekem örömteli és rögeszmés foglalkozást jelent.” (Emily Miles)

„A kötés egyszerű, töprengő tevékenysége nem hozhat békét a világnak, de a saját világomat biztosan békésebbé teheti.” (Ann Budd)

„Ha több ember kötne és horgolna, a világ kevesebb háborút és dühöt látna.” (Lily Chin)


2010. december 28., kedd

Az újabb...

... Auróra:



Szeretem kötni. (Ercsu! Még egyszer köszönöm a mintát.) Remélem, az ajándékozott szívesen hordja majd.

Ma csodás napom volt! A barátnőméknél barátnős nap volt. Eszméletlenül jól éreztem magam. Leírni nem érdemes, a szavak nem adják vissza azt, amit érzek. Ha részleteket, momentumokat írnék le, a kívülálló olvasó nem biztos, hogy érezné azt, amit én. Köszönöm Nektek, hogy Veletek lehettem.
Marcsi! Neked pedig azt, hogy ott lehettünk, kicsit felfordíthattuk a házat (csak hangerővel) és azt a rengeteg finomságot, amivel most is elkápráztattál. Szuper volt minden!

A karácsonyról:
Most megint bebizonyosodott, hogy a gyerekekkel az igazi. A kicsi gyerekekkel, akik úgy tudnak őszintén örülni, miután nagyon várták a Jézuskát, ahogyan egy nagyobb gyerek már nem. (Vagy ő - a nagy - már nem tudja/akarja úgy mutatni.
Viki nagyon várta. Egész nap kérdezte, hogy mikor jön már. Aztán épprn a vacsi alatt valahogy egy óvatlan pillanatban jött... A vacsi után már a fa alatt voltak az ajándékok. Az én Tündérkém ugrált a fa előtt, azt kiabálva: "Hurrá! Hurrá!" (Hogy ezt honnan vette?) Annyira édes volt... Aztán jó volt nézni, ahogy örült a mesekönyveknek és a kirakóknak, amiket aznap gyorsan használatba is vett. A meséket azóta is olvassuk, bár most már egyedül elmeséli Bogyó és Babóca karácsonyát...


2010. december 24., péntek

Szép ünnepet!




Nálunk is készült karácsonyi ropi. Bálint megkínál mindenkit, aki erre jár. Ezzel a díszes karácsonyi finomsággal kívánok mindenkinek olyan békés, meghitt ünnepet, amilyenre mindig is vágyott.

2010. december 23., csütörtök

A helyzet ...

nem is rossz.

"Mi az, hogy nem rossz? Határozottan jó!" - mondja valahogy így Nyuszi a Micimackóban.

Nos, nálunk is így van. Ahhoz képest, hogy hosszan küzdöttünk a himlővel (győztünk), ahhoz képest, hogy Apának kötőhártya-gyulladása van (gyógyul), ahhoz képest, hogy kedden este úgy megrándult a bokám, hogy tegnap attól féltem, ez több egy rándulásnál, és esetleg ma a sebészetre kell mennem (de mára szinte teljesen rendbe jött), ahhoz képest egyszerűen fantasztikusan állunk.
Ezért is ülök most itt.
Bálintnak köszönhetően van már fehér csokis-diós golyó egy tálcával, jó adagnyi vaníliás kifli, karácsonyi ropi (ez gyors fogyasztásra), készen van az Isteni szelet tésztája. A korábban sütött kétféle aprósütivel és a Habszelettel együtt ez már jó.
Persze holnap még lesz sütés-főzés, de nem fogom idegesíteni magam ezen. Úgyis meglesz , ami kell. Az ajándékok megvannak a gyerekeknek. A fa megvan, csak össze kell szerelni (környezetbarát műfenyő, de nagyon szép, tavalyról).

A kendők blokkolása még hátra van (lassan kész lesz egy újabb...), de most foglaltak az ágyak, amiken pihenni szoktak.

A névnapos lányka egy pónit (nem élő) és mesekönyvet kapott ma. Jó neki, holnap is ajándék érkezik hozzá.

Na, megyek, kötök tovább.

Mindenkinek további jó készülődést kívánok!

2010. december 18., szombat

Ma

Viki alszik, Bálint a haverjánál, Apa és a ma19 éves Legnagyobb úton hazafelé.
Én meg itt lézengek.

Az este készen lett egy újabb Auróra kendő, most mogyoró színű vagy drapp. Egy egyszerű csipke kendőt is elkezdtem, de most nincs hozzá kedvem, ahogyan sütni se nagyon akarózik. Két kekszes doboznyi aprósüti van készen. Van még idő. (Kicsit patópálosra veszem a figurát...)

Ma újra szakad a hó, egész nap, folyamatosan. Szép így bentről, de mindig ki kell menni eltakarítani. Lassan megint esedékes, de inkább itt ülök a meleg szobában.

Ma sikerült feladnom az ajándékot horgo-blogos páromnak. Remélem, örülni fog.

A holnapi ebédre is ki kéne találni valami finomat. A tortát nem bíztam a véletlenre. Miután a tavalyi csak éppen az ünnepeltnek nem ízlett, megkérdeztem, milyet szeretne az idén. Így aztán Fedóra lesz, mert azt kért. Csupa hab tortaköltemény, de az enyémek odavannak az ilyesmiért.
Ha rajtuk múlna, karácsonykor is somlóit ennének tiramisuval meg mézes zserbóval és almás krémessel (több, hasonlóan kémes kedvencük most nem jut eszembe, de: almás mákos guba vanília mártással..., de az lesz is). Mondjuk a tiramisuval és a somlóival könnyen megúsznám: csinálnék egy vödörrel, aztán hadd szóljon. De nem az lesz (most még így gondolom).
Kata szeletet pl. évek óta nem csináltam, de múltkoriban Marcsinál láttam. Aztán eszembe jutott a Hólabda, amit egyszer régesütöttem. Azt csípnék: jó tejszínes-kókuszos krém a tészták között, körben a tésztán is, aztán meghempergetve kókuszban.

Lehet, hogy most kialakul a "sütisor"?

2010. december 16., csütörtök

Lassan...

... elmúlik a himlő. Karácsonyra talán a "nyomai" se látszanak majd. Remélem.

Néhány kép a betegség alatt készült kötöttekről:




Ez egy Saroyan, éppen csak kiterítve, blokkolás előtt. Anyaga 100 % gyapjú, a Schachenmayer Nomotta-család egyik tagja.

Kígyósál a nagy gombócos "lidis" fonalból. Utána egy kis mellény ugyanabból a fonalból. Mindkettő Vikié lesz.





Végül egy egyszerű baktus. Ebből a szép fonalból kár lett volna valami mintásat kötni. Ez is olasz fonalból készült (Rosy, 80 % gyapjú, világos fahéj árnyalat). Nagyon puha, meleg.




Itt tartunk egyelőre. A karácsonyi előkészületekben nagy előrehaladásról nem tudok beszámolni, mert a legtöbbször ott kell ülnöm Viki mellett. Sokszor beül az ölembe, odabújik. Jó neki, hogy együtt vagyunk egész nap. Nekem is jó. Ez a fontos, nem az, hogy pucolok-e ablakot -6 fokban.
Nagy szerencse, hogy Bálint szeret a konyhában ténykedni, így van már egy adag gyümölcsös tallérunk, amit néhány éve fedeztem fel valahol és azóta rendszeresen készül karácsonykor. Amitől finom, az a darabolt fehér csoki és az aszalt gyümölcs (most áfonya és cseresznye).
A többi aprósüti majd ezután készül. Van még idő...

2010. december 10., péntek

baktusok még

Még egy kis kapucsínó baktusként végezte, aztán némi Rikker-gyapjú gyerekbaktussá változott.



Készen van egy Saroyan, az éjjeli "őrködés" közben fejeztem be tegnap.

Szegény Kicsikém nagyon megszenvedi ezt a betegséget. csupa-csupa pötty, amiket alig enged bekenni. Bár épp az imént néhányt engedett kezelni. Még mindig jöttek ki rajta hólyagok, mindenét ellepték. A fiúk egyáltalán nem szenvedtek vele annak idején. Rossz az, hogy tehetetlen vagyok, nem tudok segíteni rajta, csak sír- sír, jajgat. Szerencsére nem egyfolytában,hanem időnként tör rá, gondolom, akkor éppen jobban fáj neki. Ráadásul még mindig köhög.

Az idénre lemondunk az óvodáról a gyerekorvos tanácsára. Így persze én se megyek már dolgozni. Két hetet kihagyok, ami azt jelenti, hogy az óráimnak annyi. Eddig még ebben a tanévben egyetlen órámat se helyettesítették. Azért kíváncsi vagyok, hogyan jutok majd az anyag végére...

Szóval itthon vagyunk, de semmi készülődés a karácsonyra, csak éjszakai nem alvás és nappali szenvedés. Ilyenkor nem baj, hogy nincs az a nagy családi karácsony meg ajándékozás, mert nehezen tudnám most megoldani. A gyerekek ajándéka nem nagy kaland, az hamar intézhető. A fiúkét Apa meg is veszi Pesten. Mi ketten meg adjunk egymásnak időt, ami együtt tölthetünk. Abból úgyis kevés van nagyon.
Most például jó lenne, ha ma hazajönne, de náluk van holnap is tanítás...
Viszont holnap végre "csajos klub"!

A bejegyzés úgy másfél óráig készült, 5-6 részletben... De csak elkészült!

2010. december 7., kedd

Viki...

... beteg. Az este már lázas volt, megfázásos tünetekkel. Délelőtt elmentünk a gyerekorvoshoz. Amikor hazajöttünk, akkor vettem észre, hogy 2-3 pöttye van. Most néhánnyal több...
Eszembe jutott, amikor én voltam himlős. A fiúktól kaptam el, 32 évesen. Mit mondjak, rettenet volt. Ráadásul júniusban...

Az éjjel hosszan őriztem a lányt, így haladtam a kötéssel. Egy újabb kapucsínó készült el meg egy kis baktus. Még nem fényképeztem, ma egész nap sötét volt mifelénk.

2010. december 5., vasárnap

Képes

Itt vannak az ígért képek.
A szép színű sál olasz fonalból készült egy rendkívül egyszerű, de véleményem szerint mutatós mintával. A színe nagyon tetszik, persze az átmenetesség is. Így érdekes csíkozású lett. A szín neve: kapucsínó. (Igen, hivatalosan így kell írni, ha nem is néz ki túl jól...) A fonal szintén Ági olasz fonalai közül érkezett, 50 %-os gyapjútartalommal bír. A szálvastagság nem egyenletes, ez is különlegessé teszi.
Remélem, örülni fog majd, aki kapja.







Egy kép az Auroráról. Akkora lett, hogy a blokkolással szinte kudarcot vallottam, mert az ágy nem elég nagy a kifeszített kendőhöz...Íme egy részlet:




2010. december 2., csütörtök

Gyors

Rövid leszek, pedig sokat is tudnék írni, de még készülnöm kell holnapra.

Készen van egy Vacation scarf és egy Aurora kendő. Bővebben, ha a blokkolás is meglesz.

Mindenesetre vagyok, megvagyok, jól vagyok.

Majd jövök.