2012. június 28., csütörtök

Érettségi vége

Amikor  ma hazafelé zötyögtem az utolsó érettségis napról, tudtam, hogy ezt azonnal beírom ide: vége a vizsgáknak!!! Nagyon ideje volt már...Ez a két hét vizsgáztatás valami irtózatosan fárasztó élmény. Szerencsére az ezen  a héten vizsgázó osztály lényegesen jobban teljesített, mint az előző heti. Soha életemben nem ültem még benn ennyit egyfolytában szóbelin. A beosztásnak köszönhetően (váltás egy-egy tárggyal) nem lehetett kijönni hosszabb időre (értsd: min 30-40 perc). 10 percért meg nem fogok rohangálni. Így általában a minimálisan kötelező 3 fő helyett 5-6-7 fő mindig bent volt. Az utóbbi 3 napban nem is bántam. Sok szép feleletet is hallhattunk magyarból is, töriből is, angolból, informatikából és marketingből. Olyan igazi érettségizőkké váltak többen is az elmúlt két hétben. Valószínűleg annak is szerepe volt ebben,, hogy megijedtek a másik osztály bukásai miatt, és a végén belehúztak a tanulásba. Magyarból is tudtam maximális pontot adni, a szóbeli feleletért dicséretet.

Valahogy csak kibírjuk még ezt  a pár napot, ami július 3-án a tanévzáró értekezlettel, egy ebéddel és az igazgatónő búcsúztatásával ér véget...

Aztán tényleg nyári szabadság jön, vidéki pihenéssel fűszerezve. :))

2012. június 19., kedd

Viki, mert imádom

Az imént hangzott el...
Bálint bekapcsolta a ventillátort a szobájukban. Erre a kicsi lány megszólalt:
"Hogy mire nem képes a mai technika..."

Most jöttünk haza a Tescoból. mert ma tudtuk meg, hogy holnap füribe mennek az ovisok, viszont Cicunak nem volt fürdőruhája. De már van!

Zajlik a szóbeli, de nem akarok beszélni róla...

2012. június 15., péntek

2012/17.




Zoknifonalakból készült dupla szállal ez a kendő. Semmi különös: simakötés, egy csík lustával, egy lyuksor, csipkés szegély, hogy szép csúcsos legyen. A zoknifonalak közt egy csík a vajszínű Alpissimából. Nem nagyon mondhatni, hogy terveztem, kötés közben alakult. Most, amikor kifeszítettem, láttam meg, hogy szebb, mint amilyennek kötés közben tűnt. Nekem tetszik.

Viki most már egészen jól van. Ül az ágyban, kortyolgatja a limonádét. Közben sokadszorra nézi a Shrek 3. részét.
Tegnap azért még ránk hozta a frászt. A lázas időszak után tegnap láztalan volt, egészen jó volt a kedve is, játszott délután (előtte n+1 mesét megnéztünk DVD-n), majd elaludt. Sírva kelt, hogy fáj a füle... Majdnem megijedtem. Azután melegítettem sót, ráfeküdt, elmúlt a fájdalom. De volt egy rettenetes 15-20 percünk. A fiúk is itt sertepertéltek, de még ők se kellettek neki. Előfordult máskor is, amikor náthás volt, hasonló. Akkor meg is nézte a fül-orr-gégész, de nem volt a fülének baja, csak az orrfújás erőltetése húzódott meg a háttérben. 
Hétfőn nincs ovi, keddig meg teljesen rendbe fog jönni, az ereje is visszatér.


2012. június 13., szerda

Aktív szókincs

Viki a számológépbe számokat pötyög be, amelyeket "ki kell mondanunk". Most is nyomogatja  a gombokat, közben ezt mondja:
"Még hozzáadom  a műveleti jeleket."
Mire én:
"Te ilyen szavakat is tudsz?"
Válasz:
"Kétségkívül, persze."

2012. június 12., kedd

Viki és a tanév vége

Szerencsére annyira régen volt beteg úgy igazán, lázasan, bágyadtan, nyűgösen. tavaly (még Makón) sokszor.
Most aztán csak elérte valami vírus. Ilyenkor Anya csak a jó (vagy még ő se). ne nézzünk rá, ne nyúljunk hozzá, ne pusziljuk meg. 
Már a hétvége se volt egy kéjmámor. Tegnap, amikor látta a doktor néni, egészen jól volt. Meg is beszéltük, hogy holnap mehet oviba. Na aztán ma reggelre magas lázzal ideért a sűreje... Itt nyűglődik szegénykém....

Persze holnap elmegyek a suliba, lezárom a jegyeket. Hadd javítson még egy-két drága gyermek. Igen, annak is lehet, aki a Himnusz szövegéből egy szót se tudott a múlt héten... de hisz még csak 16 éves...
Az azért mindig felmerül bennem kérdésként, hogy miért gondolják, hogy annak, ha egész évben nem tanulnak, szinte csak egyeseik lesznek, akkor esetleg következménye lesz, például meg is bukhatnak. A szülők közt is van egy-két érdekes, aki nagyon sokat foglalkozik gyermekével. Például június 7-én felhív, hogy most akkor mi van? Nem márciusban, vagy áprilisban keres meg, nem, június 7-én hív fel, hogy számon kérje rajtam a gyerek jegyeit. Megjegyzem: van e-napló, amibe én beírom a jegyeket rendszeresen, van ellenőrző, külön értesítés, ha gyengén áll valamiből, de ez nem elég. vagy ő is úgy gondolja, hogy ennyivel el van intézve?? Én meg még azt is beleszőttem a beszélgetésbe, hogy arról ugye szó nincs, hogy a gyerek mit tud, csak az átlagáról. Bár az átlaga szerintem a tudásánál magasabb...

A múltkor valaki valahol a frusztrált stb. tanárokra tett megjegyzést. Nem tudom, hol. Nem is fontos. Az maradt meg, hogy miről beszél, amikor nem tud semmit se? Próbálta, pláne mostanában? Miért ért ehhez mindenki??? A pedagógusok tüntetése kapcsán is bemondta a frankót a politikus: ők próbálták rendezni a helyzetünket az elmúlt időszakban. Csak szólok, hogy nem sikerült.

Most bírna ömleni belőlem, de minek? Aki benne van, tudja, aki nem, az meg el se tudja képzelni. És nem is kívánom azt, hogy el tudja képzelni, mert annál jobban szeretem azokat, akik erre járnak, olvasnak.

Én is fáradt vagyok, kialvatlan, gyomorfájós, nyűgös. Ja... meg frusztrált.

De hurrá! Jövő héten már nincs tanítás! Csak érettségik egész nap...

Ez egy hosszan készült bejegyzés, sok törléssel, átírással és persze sok megszakítással, mert közben pl. etettem Vikit. Olyan kis gyenge, azt mondta: "kevés az energiám",pici falatokat kért, úgy evett egy kicsit. ágynyugalmat rendelt a doktor, ami ellen tiltakozott. De amikor át akart menni Gáborhoz, néhány apró lépés után visszafordult, mert fáj a lába is.

A vidám vég és a keret kedvéért:
A múlt héten villamossal utaztunk. Bemondták, hogy a Mechwart-liget következik. Mire a kicsi lányom:
"Mit mondtak? Lekvár-liget?"

 



2012. június 10., vasárnap

...

Két dologra "szeretek" hajnalban ébredni. Az egyik, amikor olyan hosszan dörög az ég, hogy minden rezeg tőle, a másik, amikor Viki hangosan felzokog, hogy hánynia kell. Ma hajnalban mindkettő megvolt... És nem egyszerre.


2012. június 9., szombat

2012/16.

Nem fogok új bejegyzést írni a szenvedésemnek. Legyen elég annyi, hogy ma két jó helyre mehettem volna jó emberekkel találkozni, de nem jött össze. A család többi tagja nem ért rá (Bálint sakkversenyen volt, ahol 1. lett felnőtt kategóriában). Ez nem lett volna baj, de Viki beteg lett, így nem mehettünk el.
Ez a betegség érdekes dolog. Szerencsére nagyon ritkán fordul elő. De az biztos, hogy az én bajom is rajta jön ki... Persze van úgy, hogy én se úszom meg. Mindenesetre most itthon kornyadozott a Drágám, én meg bánatfőzésbe-sütésbe fogtam... Az ebéden kívül sült Sörkifli (Babette-től), aztán szilvalekváros bukta is. Ó, tudom, van, ahol ez mindennapos, de itt már nem. Most már nem.  

Viki őrzése és időnkénti dajkálgatása mellett (amikor lázasan aludt), befejeztem ezt  a kis nyári felsőt:


A fonalat Jutkától kaptam (Cotton-Bamboo) még tavaly. A múltkoriban el is készült az eleje és a háta, csak az összeállítás volt hátra.ma az is meglett, körbe is horgoltam.  Az ötlet a legutóbbi Kötött Kedvenceinkből jött, ott van egy hasonló darab.

Így nincs is más befejezetlen munkám, csak az, amit a napokban kezdtem el:

Zoknifonalból két szállal készül egyelőre ez a kendő. Ez a fonal hamarosan elfogy, mivel csak fél csomag volt már belőle. A folytatás még nyitott. Talán a vajszínű Alpissimából is teszek bele pár sort, aztán egy másik (zöld) zoknifonal jön, amiből szintén csak fél csomaggal van. A szélére valami csipke jó lenne, talán megint Alpissimából. Most így gondolom...


2012. június 5., kedd

2012/15.

A harmadik SBS. Szép, de nagyon unalmas egy idő után. Ezt is nagyobbra terveztem, de ekkora lett, mert elfogyott a kedvem, azt akartam, hogy elkészüljön. Így kisebb, de még jó érzéssel gondolok a készítésére.
Ajándék lesz. Remélem, tetszeni fog az új gazdinak.



Anyaga: 2 gombóc (20 deka) Barka Limonádé (tavalyi nyeremény)
Tű: 3,5-es Addi  (ajándék a Csajoktól)

Nem is tudom, hogy hány hete készült, de a májusi Barkás kötős talin már darabban volt, az biztos.
Muszáj ezt blokkolni szerintetek?

2012. június 4., hétfő

2012/14.

Már nagyon hiányzott a kötés.
A hiány feloldása ezzel  kendővel történt meg.




Most lett kész, még pörge az alja, de szerettem volna megmutatni így is. (Gyors fotó a kupi közepén.)Arról fogalmam sincs, hol fogom blokkolni, talán leviszem Makóra legközelebb, mert ott van hely bőven. Jó nagy lett. :)

Alpissima fonalból készült, két szállal, 4-es tűvel. Ez a két szín volt belőle itthon, de külön-külön egyik se lett volna elég.
 

Lassan be kellene fejezni a hetek óta készülő SBS-t. De annyira unalmas már... Ha sikerülne, akkor a hétvégén ajándék lehetne belőle...