2010. december 16., csütörtök

Lassan...

... elmúlik a himlő. Karácsonyra talán a "nyomai" se látszanak majd. Remélem.

Néhány kép a betegség alatt készült kötöttekről:




Ez egy Saroyan, éppen csak kiterítve, blokkolás előtt. Anyaga 100 % gyapjú, a Schachenmayer Nomotta-család egyik tagja.

Kígyósál a nagy gombócos "lidis" fonalból. Utána egy kis mellény ugyanabból a fonalból. Mindkettő Vikié lesz.





Végül egy egyszerű baktus. Ebből a szép fonalból kár lett volna valami mintásat kötni. Ez is olasz fonalból készült (Rosy, 80 % gyapjú, világos fahéj árnyalat). Nagyon puha, meleg.




Itt tartunk egyelőre. A karácsonyi előkészületekben nagy előrehaladásról nem tudok beszámolni, mert a legtöbbször ott kell ülnöm Viki mellett. Sokszor beül az ölembe, odabújik. Jó neki, hogy együtt vagyunk egész nap. Nekem is jó. Ez a fontos, nem az, hogy pucolok-e ablakot -6 fokban.
Nagy szerencse, hogy Bálint szeret a konyhában ténykedni, így van már egy adag gyümölcsös tallérunk, amit néhány éve fedeztem fel valahol és azóta rendszeresen készül karácsonykor. Amitől finom, az a darabolt fehér csoki és az aszalt gyümölcs (most áfonya és cseresznye).
A többi aprósüti majd ezután készül. Van még idő...

5 megjegyzés:

Mázsa Viki írta...

Örülök, hogy Vikike már jobban van! Minden nap gondolok Rátok! Nagyon szépeket kötöttél megint!
A karácsonyi készülődés miatt ne aggódj, én sem csináltam semmit, semmi karácsonyi hangulatom nincs. Tavaly sem volt. :( Azért a hétvégén rábeszélem magam, hogy Csabikával készítsünk egy adag mézeskalácsot! Puszika!

Irenka írta...

Örülök, hogy jobban van a kislányod! További gyors és nyomtalan gyógyulást kívánok neki! A te kezeid sem sokat tétlenkednek, szépeket kötöttél, a Saroyan tetszik leginkább. Gratulálok a kuktádhoz!

Jutka írta...

Vikinek mielőbbi gyógyulást kívánok az ünnepekre remélem már egészséges lesz.

A kígyósál és a Saroyan nagyon, nagyon tetszik.

Anice kötős blogja írta...

De jó, hogy jobban van! Azért nem semmi, hogy mire voltál-vagy képes a megpróbáltatások ellenére- A helyedbe képzeltem magam és csak tipródás lenne amit ki tudnék sajtolni magamból.
Áldott ünnepeket kívánok nektek!

Macus írta...

Köszönöm, lányok.
Sajnos nem lesz "nyomtalan" a gyógyulás...
Anice!
Hát.... azért elég zombi voltam sokszor én is a betegség első felében.