2013. augusztus 31., szombat

"Annyi minden történt..."

A cím Charlie dalát idézi, és nagyon illik erre a hétre.
Az este épp az ő koncertjén voltunk hármasban, Vikivel. Ő is szereti. Ismerni kénytelen, mert én szeretem, így  muszáj volt sokszor hallgatnia ezeket a dalokat a rekedtes hangú nagy öregtől. A koncertet Viki is nagyon élvezte, volt egy pad, ahova felállhatott, így még látta is a színpadot. Táncolt, énekelt. Én néha csak őt figyeltem.

Ez csak egy esemény, de fontos volt.

A tegnapi napom jó zsúfoltra sikerült. Nem bánom, mert minden jó volt benne.
Reggel iskola, értekezlettel, aztán hazaút, majd később találkozó a kötős-horgolós lányokkal a Gombolydában. Onnan haza, aztán vissza Újpest-Központba a koncertre. Kissé lejártam  a lábam, de nem bánom.

A hét első fele sem volt mentes a történésektől.

Kedden elkezdtük a munkát az iskolában. Délután pedig megtudtam, hogy a folytatás, illetve az évkezdés már egy másik iskolában érhet. Végre sikerült! Van új munkahelyem, ami sokkal közelebb van, mint az előző. Szerdán már vittem is az áthelyezési papírokat. Aztán megejtettünk egy pótvizsgát, majd hazajöttem, és izgatottan vártam a következő napot, mert akkor már az új iskolába mentem. Az előző főnököm nagyon rendes volt: az utolsó két napon még hivatalosan ott dolgoztam, de nem nagyon lett volna miért mennem, így megengedte, hogy az új helyre menjek. Így ismerkedtem a kollégákkal, tegnap pedig már itt ültem végig a nyitót. 

Nem tudom, milyen lesz, bizakodva várom a jövő hetet. Persze nem vagyok már tapasztalatlan, tudom, hogy ez se lesz fenékig tejföl, de a legfontosabb szempont, hogy közel van. Ez azt jelenti, hogy a napi 3 óra helyett 1 óra lesz, amit a munkába járással fogok tölteni.Visszakaptam 2 órát naponta. :)

Ez pedig nem elhanyagolható nyereség. Önmagában is jól hangzik, de ha belegondolunk az idei év nagy változásába, abba, hogy Viki kezdi az általános iskolát, akkor még inkább érezzük a jelentőségét.

És igen, minden iskolai eszköz, tanszer miegymás itt tornyosul a szobában, várja, hogy csoportosítsam, dobozokba rendezzem, névvel ellássam stb. őket. De halogatom, így csak holnap fogom megtenni.

A hétvégén még lesz némi esemény. A Városnapok keretében zajló rendezvényekre még kilátogatunk, gondolom, ráadásul a Minimaxnak megint lesz egy eseménye, ahol mindig ott a helyünk Vikivel. Így aztán mozgalmasan zárjuk a nyári szünetet.

(Nem mellékesen: készült két kis kendő is Vikinek az új kedvencből, a Cotton Goldból, de az majd egy másik bejegyzés lesz.)

5 megjegyzés:

nöné írta...

Gratulálok Neked az új munkahelyhez. Iszonyat sok idő az a +2 óra naponta, mennyi mindent tudsz majd elvégezni (pl. kötés, horgolás ... :) Vikinek pedig jó iskolakezdést, sok kedves kispajtást kívánok!

Eta írta...

Nagyon jó. Itt is mondom, hogy nagyon örülök. Több időd, lesz, de leginkább nem vesz ki annyi energiát belőled az utazgatás. Most elmondom, hogyan nem kellett Judit helyett SOHA táskát pakolnom. :o) Minden tantárgy kapott egy jelet. Azt jelet rátettük a könyvre, füzetre stb (akkoriban matricáztunk, magyar volt a katica, a matek a kéményseprő). Aztán az órarendbe annyi matricát ragasztottam, ahány darab cuccot vinnie kellett, mondjuk 4 katicát. Így tudta, hogy másnap kell a katicás felszerelés, és négy darab belőle. Egy hétig miután elaludt megnéztem a táskáját, ha kellett kiegészítettem, nem szóltam, nehogy a bizalom hiányának vegye, hogy ellenőrzöm. Elképedve mesélte másodikban, hogy "Képzeld a Janika azt mondta, azért nincs olvasókönyve, mert az anyukája nem tette be! Miért az anyukája pakol?"

Altair írta...

És mi veled örülünk! :)

Strugamano írta...

csupa jó hír! nagyon örülök!

Medora írta...

Jó tanévkezdést mindenkinek! Jó olvasni, hogy ilyen lelkesek vagytok.