2011. április 18., hétfő

Rossz és jó

Pedig azt hittem, ez a nap már olyan marad, amilyennek indult... Legalábbis ami a munkahelyi időt illeti. Komolyan úgy éreztem, 20 pontot csökkent ma az IQ-m a suliban... Igen, tudom, a hiba bennem van, én nem vagyok elég türelmes, mert nem bírom elviselni, hogy a kamasz órán a telefonját babrálná, beszélgetne a padtársával, másolná a matekleckét, rajzolgatna, fésülködne, igazítaná a sminkjét vagy egyszerűen csak aludna. Én meg rászólok, addig várok csendben, míg el nem hallgat, aztán nyomasztom a történelmi tébolyommal, hogy monarchia meg német egység és amerikai polgárháború... Igen, ez történt. A témazáró kérdéseit beszéltük meg (a többes szám kis túlzás, de azért 3-4 diák szóba állt velem). És igen, amikor rákérdeztem, Ferenc József melyik dinasztia tagja, majd segítésként hozzátettem, hogy már 1526 óta itt vannak, ők adják a magyar királyt, a felszólított lány nagyjából úgy nézett rám, mint aki még 1526-ról se hallott SOHA AZ ÉLETBEN... És amikor egy másiknak - miután igen szemtelen módon visszaszólt nekem - feltettem a kérdést, hogy anyukája nem tanította meg, hogyan kell viselkedni, azt a választ adta nekem, hogy az anyukájának pont elég, hogy szép (a lánya). Erre annyit bírtam még hozzátenni: még egy tíz évig ez meglesz, mert ugye a szépség nem örök...
Igen, ők a mi büszkeségeink, szemünk fényei, a jövő nemzedék, a jövő záloga (itt mos nem idézném Hofit..)
És ezek után az ember szeme sarkában óra után ott egy könnycsepp, ami kikívánkozik. Mert én igenis szeretném, ha megtanulnának tőlem ezt-azt, pl. a múltunkról valamit és éreznék, milyen jó tudni. De ők nem akarják. És ezt nagyon nehezen viselem. Nem veszem személyes sértésnek, de fáj. Nagyon fáj.
Ez volt a rossz.

A jó pedig most jön:
Miután hazavonszoltam magam és a lányom, majd később leültem ide és megláttam, hogy Ercsu játékában nyertem. Örülök nagyon, kicsit most félreteszem a munkahelyen beszerzett szomorúságot, gondolkozom, mit is kérjek Erikától. Legszívesebben azt kérném, hogy egy napot vele tölthessek kötögetve, tőle tanulva (mert bennem most is van tudásvágy), de ismerve a fantasztikusnak nem nevezhető körülményeimet, ez nehezen jönne össze... Majd kitalálok valamit, de a lényeg, hogy öröm ért. Különben a 13. megjegyzés volt az enyém..

Megyek, örülök még egy kicsit. :))

12 megjegyzés:

Annamari írta...

A szépség másik része, az a bizonyos belső pedig gondolom, teljességgel hiányzik belőle. Kirakatbaba, de majd elmúlik. Inkább örülj a nyereménynek, s felejtsd el a süldőlányok okoskodását. :o)

nöné írta...

Szívből gratulálok neked, Macusom, igazán megérdemled az Ercsu-nyereményt!!!!!!!
A rossz sztori mélységesen felháborít! Elképesztő, hogy milyenek ezek a tizenévesek. Mondom én ezt, aki egy 19 éves, néhány nap múlva érettségiző anyukája vagyok. Nekem panaszom nincs, nagyon szerencsés vagyok a lányaimat illetően. Ők nem csak kívül, hanem belül is szépek minden értelemben.
Folytathatnám a mondókámat, de nem teszem, mert nem akarok ünneprontó lenni.

Soleil írta...

Macus, ismerős a helyzet:-( Nálunk is ugyanezeket szeretnék csinálni a gyerekek, amit felsoroltál. Ma én is hasonlóképp jártam, csak én Pitagorasz tételével, na meg a német felszólító móddal:-) 3-an, 4-en elbeszélgettünk róluk.
Néha elkeseredik az ember, aztán megint felszívja magát, mert tanítani meg szeret(ne). Vannak azért apró örömök, amikor van is kit. Csak nagyon ritkán:-(
Néha elnézegetem itthon az fb-t, hogy a gyerekeink sokszor még dolgozat közben is tudnak egymásnak írogatni:-)

Ne emészd magad, próbáld délután-este kikapcsolni a sulis gondokat (bár bagoly mondja verébnek:-))) Gratulálok a nyereményedhez!

Patrícia írta...

Sajnos, ez tipikus kamaszviselkedés..
Viszont a nyereményedhez szvből gratulálok!! :)

Eta írta...

Egyre nehezebb meggyőzni őket, hogy a műveltség érték, a tudás hatalom, mert pont az ellenkezőjét látják maguk körül. A "celeb" talán életében nem olvasott el egy könyvet -magától.(Na jó, A Pál utcai-t talán), és a nobilitás primitív, utcai stílusban nyilvánul meg ország-világ előtt. A helyesírásról már ne is beszéljünk! Mostanában azt mondom, ha 25-30 kötött van 5-6, akit megérint, amit mondani akarok nekik, akkor már jó az arány. :O(

Irenka írta...

Szívből gratulálok a nyereményedhez!
Ha ilyesfajta viselkedéssel találkozom, azon szoktam elgondolkodni, vajon van-e (értelmes) céljuk ezeknek a gyerekeknek, és örülök, hogy nem vagyok tanár. :(

Altair írta...

Képzeld el, amikor a szülőin kell hallanom arról, hogy a tanítást zavaró idiótákon röhögcsél a többség és nem lehet tőlük tanítani... És látom a szülőkön, hogy NEM FOGNAK elbeszélgetni a csemetéikkel, hogy ne röhögcséljenek és ne zavarják az órát. Mert nekik csak arra kell az iskoláztatás, hogy amíg dolgoznak, tudják, hogy hol van a gyerek. :o(

Minek járatom idióták közé a gyerekemet? És ez egy "elitiskola" a kerületben. :o(

Editfolt írta...

Nem irigylem a tanárokat manapság. A mi időnkben még minden mennyivel másabb volt. Na de ez a nagy szabadság kérem! Ez kellett nekünk. Azt kell tanítani aki igényli, a többin meg csak teljen az idő. Kitartást neked!

Medora írta...

Ez milyen, hogy szinte egyszerre írtuk meg a dolog (kamaszok) két oldalát! Tutira én voltam a szerencsésebb. Vagy az én kamaszaim még kisebbek, bár szeretném hinni, hogy sose lesznek ilyenek! Bár mi ülhetnénk be egy órádra a csajokkal, nem rendetlenkednénk, talán Fevi sminkelne egy kicsit,de közben nagyon figyelne és állandóan jelentkeznénk! Kérlek intézd el nekünk és jó óra lesz! Puszi.

Csilla írta...

Gratulálok a nyereményedhez!
Sajnos sok az ilyen diák, de sokszor ezekben az esetekben nem csak a diáka hibás hanema szülő is. Már ritka a tisztelet ugy a tanár mint a szülő iránt, mikor a diák megveri a tanárt azon, hogy nem figyel az órán már nem is csodálkozom. És amig a sokadik VV-t is leadják óriási nézetséggel addig nincs mit várni és csodálkozni, hogy a kölök VV lakó akar lenni nem mondjuk tanárnő, szakács, asztalos stb., ha nem néznék nem adnák, de ha erre van igény ezt adják. Itt nálunk sem jobb a helyzet, cigiznek a tanári előtt, visszabeszélnek a tanárnak, sőt a nagyobbak neki is mennek a tanárnak és a szülő még a kölök pártját fogja. Nálunk a szabadságól ezt veszik át.

Limara írta...

Kellett nekünk a fene nagy demokrácia... és épp reggel nosztalgiáztunk, hogy a mi időnkben mennyire más volt:) Azért megnézném a szülőket is...

A nyereményednek nagyon örülök, megérdemelted!:))

Gabella írta...

Tudásvágy bennem is van, de a történelem nekem nem való. Nem marad meg a fejemben. És én se tudnék válaszolni ezekre a kérdésekre. De diákként azért mégiscsak az a dolgunk, hogy amennyire lehet, tanuljunk, na meg főleg mutassunk tiszteletet a tanárunk iránt... Ha már válaszolni nem tud, legalább húzza meg magát...

A nyereményhez meg gratulálok!